Száz évvel az első világháború vége után még mindig használhatatlan Verdun környékének egy része: a francia állam által kijelölt tilalmi zónát a fel nem robbant lőszerek, valamint a földbe jutott mérgező vegyületek teszik élhetetlenné.
Történelemformálás, emlékezetpolitika és párhuzam Tisza István és Orbán Viktor között. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
A Terror Háza főigazgatója, a NER nem hivatalos főideológusa, a nemzet történésze megpróbálta újraértelmezni a történelmet. A győztesek csak megpróbálják elhitetni velünk, hogy győztek.
Kereken száz éve, 1918. november 12-én alakult meg az első osztrák köztársaság, amelyet Bécsben ennek megfelelő pompával ünnepelnek meg. A megemlékezések állami fővédnöke Heinz Fischer korábbi köztársasági elnök a HVG-nek arról beszélt, mit jelent számára az osztrák identitás, hova tűnt Sigmund Freud fantomfájdalma a birodalom iránt, és mit köti össze a monarchia széthullása óta Magyarországot és Ausztriát. A 80 éves, szociáldemokrata Fischer szerint az 1918-as sebek nyomtalanul eltűntek, és politikai pályájának egyik legérzelmesebb pillanatát a budapesti Operaházban élte át.
A pápa szerint az emberiség nem tanul a múltból, Macron francia elnök pedig úgy véli, a befelé fordulással súlyos hibát követnek a nemzetek. Megtartották az I. világháború végének századik évfordulója alkalmából rendezett párizsi megemlékezést.
1918. november 11-én írta alá a vereségét elismerő Németország a franciaországi Compiegne közelében, egy vasúti kocsiban a fegyverszünetet az antanthatalmakkal, ezzel véget ért a négy évig tartó első világháború.
Szögesdróton felkoncolva, maró gázködben, puskagolyókkal szétszaggatva veszett oda a régi Európa az első világháború borzalmai közt. A traumatizáló eseményekre azonnal reagáltak a kor írói, költői is: a fronton szolgálók épp úgy, mint az otthon maradottak. Kis irodalmi körkép – ha olvasva emlékezne meg a Nagy Háború lezárásának százéves évfordulójáról.
Novemberben lesz száz éve, hogy lezárult a konfliktus, Peter Jackson pedig a tőle megszokott módon, technikailag felturbózott dokumentumfilmmel készült az évfordulóra.
Fekete muzsikusok katonazenekara ismertette meg a dzsesszt Európában az első világháború végén. Az időszak más szempontból is fordulatot jelentett a zenetörténetben.
A központi hatalmak száz évvel ezelőtt, 1917 késő őszén áttörték az olasz védelmi vonalakat, és túljutottak az Isonzón és Doberdón. Jelentős észak-olasz területeket foglaltak el, amelyeket az Osztrák-Magyar Monarchia szállt meg. A támadás és a megszállás is felvet olyan kérdéseket, amelyeket ma a háborús bűnök szempontjából újraértékelhetnek a történészek. A monarchia megszálló tevékenységéről a Politikatörténeti Intézetben beszélgettek szakértők.
Aztán jöttek a bolsevikok, és tudjuk, mi lett belőle...
Balásy Gyula két cégének most egy 2015 óta futó első világháborús kiállítást kell népszerűsítenie.
Hollande és Merkel arról beszélt, aki bezárkózik és Európát hibáztatja, az elfelejti, hogy az európai egység koncepciója a katasztrófából született.
Míg 1918 decemberének elején reális lehetőségként merülhetett fel egy dunai konföderáció létrehozása az Osztrák–Magyar Monarchia romjain, addig karácsonyra a román hadsereg már bevonult Kolozsvárra. Egy hónap alatt világossá vált, hogy Magyarország az addigi formájában nem marad egyben.
Egy év múlva kerül a mozikba a film.
Frantz Adam elismert francia pszichiáter volt, és több mint három évet szolgált az I. világháború alatt. A katonák életéről készített fotói közeli betekintést engednek a háború mindennapjaiba, legyen szó német katonákról, akik megadják magukat, egy papról, aki feladja az utolsó kenetet, egy olvasgató katonai orvosi segédről, vagy rögbiző francia katonákról.
Idén is folytatják a rendezvénysorozatot, ezúttal egymilliárd forintot kap rá a megemlékezéseket koordináló Schmidt Mária.
Szijjártó Péter bukaresti látogatásán merült fel a szokatlan ötlet.
Nem csupán a sebesülésük okozta traumával, hanem sok esetben az otthoniak előítéleteivel, kirekesztésével is meg kellett küzdeniük az első világháborúból hazatérő hadirokkantaknak.
