Száz évvel az első világháború vége után még mindig használhatatlan Verdun környékének egy része: a francia állam által kijelölt tilalmi zónát a fel nem robbant lőszerek, valamint a földbe jutott mérgező vegyületek teszik élhetetlenné.
Míg 1918 decemberének elején reális lehetőségként merülhetett fel egy dunai konföderáció létrehozása az Osztrák–Magyar Monarchia romjain, addig karácsonyra a román hadsereg már bevonult Kolozsvárra. Egy hónap alatt világossá vált, hogy Magyarország az addigi formájában nem marad egyben.
A Terror Háza főigazgatója, a NER nem hivatalos főideológusa, a nemzet történésze megpróbálta újraértelmezni a történelmet. A győztesek csak megpróbálják elhitetni velünk, hogy győztek.
Frantz Adam elismert francia pszichiáter volt, és több mint három évet szolgált az I. világháború alatt. A katonák életéről készített fotói közeli betekintést engednek a háború mindennapjaiba, legyen szó német katonákról, akik megadják magukat, egy papról, aki feladja az utolsó kenetet, egy olvasgató katonai orvosi segédről, vagy rögbiző francia katonákról.
1918. november 11-én írta alá a vereségét elismerő Németország a franciaországi Compiegne közelében, egy vasúti kocsiban a fegyverszünetet az antanthatalmakkal, ezzel véget ért a négy évig tartó első világháború.
Szögesdróton felkoncolva, maró gázködben, puskagolyókkal szétszaggatva veszett oda a régi Európa az első világháború borzalmai közt. A traumatizáló eseményekre azonnal reagáltak a kor írói, költői is: a fronton szolgálók épp úgy, mint az otthon maradottak. Kis irodalmi körkép – ha olvasva emlékezne meg a Nagy Háború lezárásának százéves évfordulójáról.
Fekete muzsikusok katonazenekara ismertette meg a dzsesszt Európában az első világháború végén. Az időszak más szempontból is fordulatot jelentett a zenetörténetben.
A központi hatalmak száz évvel ezelőtt, 1917 késő őszén áttörték az olasz védelmi vonalakat, és túljutottak az Isonzón és Doberdón. Jelentős észak-olasz területeket foglaltak el, amelyeket az Osztrák-Magyar Monarchia szállt meg. A támadás és a megszállás is felvet olyan kérdéseket, amelyeket ma a háborús bűnök szempontjából újraértékelhetnek a történészek. A monarchia megszálló tevékenységéről a Politikatörténeti Intézetben beszélgettek szakértők.
Aztán jöttek a bolsevikok, és tudjuk, mi lett belőle...
Szijjártó Péter bukaresti látogatásán merült fel a szokatlan ötlet.
Balásy Gyula két cégének most egy 2015 óta futó első világháborús kiállítást kell népszerűsítenie.
